A köszönés fogós kérdés.
Kinek köszönjünk és hogyan? Mikor köszönjünk és mikor ne? A visszaköszönés
is szintén nehéz (de még mennyire egyeseknek). Mikor kezdjük el megtanítani a
gyerekünk köszönni?és hogy köszönjön?
Csillagokat látok, mikor valaki az ismerősöm, de az utcán nem tud köszönni.
Mikor úgy csinál valaki, mintha nem látna, így nem kell köszönni.
Mikor a férfi várja, hogy köszönjek előre.
Mikor a suhancok lenézik rólad a ruhád, de köszönni nem tudnak.
Mikor a kisgyerekek "csókolommal" köszönnek, pedig én még roppant
fiatalnak érzem magam ehhez (de legalább köszönnek).
Mikor egy vidéki kis faluban boldog-boldogtalan köszön, pedig tudom, hogy
sosem találkoztunk még és nem is fogunk többet (de legalább köszön).
Mikor a bazi nagyvárosban járok és a megszokott mindenkinek köszönés rám
jönne és csomót kell kötnöm a nyelvemre, nehogy zizinek nézzenek...
Szóval a köszönés nehéz helyzet.
Ha belépek egy boltba vagy bármilyen helyre, akkor köszönök
mindenkinek.
Mikor megismerkedek új emberekkel, akkor köszönök és bemutatkozom.
Mikor ismerőssel találkozom, akkor is elnyomom a megszokott
formulákat.
Ha elmegyek valahonnan, akkor is elköszönök.
A gyermekem is megtanítom köszönni, ahogy tud beszélni. Amúgy is ragadós a
köszönés. Ha hallja a gyerek, hogy anyu-apu mindig sziázik, jó napot-ozik,
akkor ő is fog. Büszke is vagyok rá.
De szóljunk rá, ha nem teszi? Lehet nem a legjobb, ilyenkor rápirítani.
Elég megemlíteni, hogy kellett volna, de majd akkor legközelebb.
Mondjuk, ahol a szülő sem teszi, akkor ne várjuk el a gyerekétől sem. Ez
tanulható dolog. Hát tanítsuk!
De kinek köszönjünk és kinek ne?
Minden vadidegennek köszönjön a gyerek?
Talán nem. Ezzel sokszor zavarba jövök én is. Mikor vadidegenek rám
köszönnek vagy a gyermekeimre. Főleg, hogy ez utána rendszeresen
bizalmaskodásba torkollik...
És hogyan köszönjek. Kinek "Csókolomot!", kinek "Jó
napot-ot!" És kinek "Sziát"!? Sok ember kortalannak néz ki.
Engem is gyakran néznek kis fiatalkának, ha nincsenek velem a gyerekeim és jó
passzban vagyok. nem zavar, ha rossz köszönési módot választasz. Csak köszönj!
Babácskáim sem mindig találják el. Egyszer egy óvónő elmagyarázta
nekem, hogy ne zavarjon, ha a kicsikém nem tudja melyik a helyes. Köszön.
És ez a lényeg. Milyen igaza van. Azóta nem zavar annyira, ha néniknek
"Sziát" köszön. Büszke vagyok, hogy teszi, bármilyen formában is.
Annyira utálom, mikor nem köszönnek vissza!
Ilyenkor közelebb mennék és közelről az arcába ordítanék még egy
"Sziát!", hátha azt meghallja és veszi a lapot. De nem teszem.
Végezetül ki köszön kinek előre. Egy kis etikett!
§ A férfi köszönti előre
a nőt, még ha idősebb is nála
§ A fiatalabb köszönti
előre az idősebbet
§ A társaságba újonnan
érkezett köszönti előre az ott lévőket
§ A beosztott a magasabb
rangút
§ A köszönést kötelező
módon fogadjuk, ennek elutasítása súlyos sértés annak, akitől kaptuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése