A mai interjúm egy olyan kedves anyukával készült, akitől gyönyörű ajándékot kaptam még nyáron. Azóta is féltve őrzött kincsként őrzöm a kulcstartóm, mert egyedi, mert én vagyok. Ő pedig az Ágilánc tulajdonosa.
Mit
tudhatunk rólad? Milyen vagy, amikor nem dolgozol? Mit tudhatnak meg az olvasók
rólad?
Sziasztok.
Amikor nem dolgozom, akkor igyekszem jó anyuka és jó feleség lenni. Van két kislányom,
akikkel sosem unatkozunk. Emellett próbálok sportolni járni és nagyon szeretek
a barátnőimmel kávézni.
Mi a
foglalkozásod, hivatásod, munkád, vállalkozásod?
Alapvetően
2 diplomás külkereskedő vagyok. Nagyon szeretek idegen nyelveket tanulni, az
olasz a nagy kedvencem. A kislányaimmal itthon töltött évek után nem az
eredeti szakmámhoz tértem vissza, hanem egyéni vállalkozásba fogtam. Egyedi
medálos ékszereket és kulcstartókat készítek. Ebből is a legfőbb termékem az
autós őrangyal, aminek az a feladata, hogy vigyázzon az autósokra, ezért a
visszapillantó tükörre akasztják legtöbbször a kocsiban.
Mitől
egyedi, más a te termékeid sokasága?
Az autós
őrangyal, az amit a legnagyobb örömmel készítek. Tudomásom szerint hazánkban
előttem ezt senki sem készítette. A megrendelőim minden apró részletet
kitalálhatnak, én pedig megvalósítom. Mindenki terveit igyekszem megvalósítani
még akkor is, ha így nagyon sokáig készül egy-egy darab. Mindig megéri rászánni
az időt nekem is és a megrendelőnek is. Hatalmas szokott lenni az öröm, amikor
az ajándékozott megkapja a kis szépséget. Mindig nagyon személyre szabott, így
gyakori a pityergés a nagy boldogság közepette.
Melyik
munkád az, amire a mai napig emlékszel, mert olyan különleges?
Utólag
hívott fel egy kedves vevőm, hogy autóbalesetük volt, de csodával határos módon
nem történt sérülés, pedig az autó totálkáros lett. Ágilánc őrangyal őrizte az
útjukat, és annak sem lett semmi baja. Nagyon jól esett, hogy utána hívott
telefonon és elmesélte az egészet.
Kiknek ajánlod
a termékeidet elsősorban?
Azoknak,
akik szeretnének valami nagyon szívhez szólót adni, de nem ülnek neki készíteni
valamit saját maguk. Az ötleteket megírják nekem, én pedig
elkészítem. Közös a munka.
Milyen
anyagokkal dolgozol szívesen? Mikből készülnek a te általad gyártott termékek?
Legszívesebben
a kulcstartókat/őrangyalokat/táskadíszeket készítem, ki mire használja. Ezek
fémből, üvegből, műanyagból, ásványokból állhatnak. A sokféle
alapanyagból a végére összeáll egy kis csoda, ami egészében szép, és üzenetet
hordoz magában.
Hogyan
bírod összeegyeztetni a vállalkozásodat a családdal, háztartással? Nehéz
egyensúlyt tartani?
Én nehéznek
érzem. Amíg irodában dolgoztam, alkalmazottként nem hoztam haza a munkát. Most
pedig igaz, hogy rugalmasabb a napom, de sokszor elalváskor is azon
gondolkodom, mit hogy kellene csinálni a következő hónapokban.
Mi a
legjobb és mi a legnehezebb a munkád kapcsán?
A legjobban
azt szeretem, amikor olyan idézetet választanak, ami nekem is nagyon tetszik.
Ilyenkor gyakran én is meghatódok készítés közben.
Mi a
véleményed a másolókról, az ötlettelen, ám más babérjain elevickélő
vállalkozókról, akik abból élnek meg, amit a másik kitalált? Sajnos egyre
többet lehet hallani ilyesmiről. Neked is van másolód? Hogy kezeled?
Számon
tartom a másolóimat, rettenetesen el tud szomorítani, mikor meglátom másnál
azt, amit én hetekig terveztem, majd megvalósítottam.
Mik a
hosszabb távú terveid? Újdonságok bevezetése van tervben?
Most
vezettem egy új terméket, a gyerekeknek való felakasztható díszeket
iskolatáskákra és oviszsákokra. Nagyon szeretik őket, az anyukák pedig még
jobban, mert a telefonszámukat írjuk a medálba.
Úgy
gondolod elérted a munkáddal azt a szintet, amit kezdetben szerettél volna?
Az egész
vállalkozás egy hirtelen jött ötletből született, azonnal belevágtam. Nem
gondoltam, hogy ennyire sikeres lesz. Nagyon örülök, hogy szeretik a
termékeimet, és hogy ennyien követik a munkásságom. Már több, mint
háromezer kulcstartót készítettem, de
ugyanolyan lelkesen ülök neki mindnek ma is. Sőt mindig izgulok, hogy mit
fognak szólni az ajándékozottak.
Hogy látod
a vállalkozásod 10 év múlva?
A mai
világban szerintem nem lehet már tudni, mi lesz 10 év múlva. 10 évvel ezelőtt
ha megkérdezik ugyanezt, azt mondtam volna, hogy most külkereskedő vagyok. Szeretem a munkám nagyon, de hiányzik az olasz.
Külföldre kell nyitni, és megoldódik ez is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése