CSEND!
A csendnek mennyi féle fajtája van, mekkora jelentése. Pedig egy kis semmiség.
A csendet túlértékelik. Néha alul értékelik.
A csend lehet a nyugodt, szelíd csend, ami jól esik. Vágyunk rá, tobzódunk benne.
Lehet magány, egyedüllét csendje is, ami nem túl jó.
Az idegtépő, várakozó csend, ami idegessé tesz.
A gyanús csend, mikor valami tuti, hogy történik(akinek gyereke van, az tudja miről beszélek).
Egy perc csend, ami valaminek a megemlékezése, valamire emlékezés.
A dühös csend, mikor a szavad eláll.
Vajon milyen csendek vannak még?
Egy ideje gondolkodom, hogy leírom az életünk apró-cseprő dolgait, bosszúságait és boldog pillanatait. Egyszerű anyuka vagyok, feleség, nő. Egy messzi, vidéki kisvárosban lakom, az ország szívében. Három kisgyermekem minden nap mosolyt csal az arcomra, bőven ad tennivalót is. A mi boldog pillanatainkról és az élet néha nem egészen napos oldaláról, az árnyékosról írok Nem unatkozom sosem. Utazzatok ti is velem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése