Szellő - Aranykapu zenekar
A dalok, a zene, a mondókák nagy jelentőséggel bírnak az életünkben. Nálunk mindig szól valami zene, ha nem akkor pont mondókázunk, dalolunk. A most következő anyukánál nem különben. Ő pedig Töreky Zsuzsi.
- Mesélnél magadról? Milyen vagy magánemberként?
Egy boldog, kétgyermekes édesanya, aki imádja a hivatását, munkáját, és ebből kifolyólag folyamatosan énekel. Tele van tervekkel, új ötletekkel, melyeket szeret is megvalósítani.
- Mi a foglalkozásod, hivatásod?
Zenepedagógusként, kisgyermekkori zenei neveléssel foglalkozásom több, mint 13 éve, amit nagyon komolyan veszek, hiszen hatalmas felelősség. Kerekítő foglalkozásvezetőként dolgozom, és az Aranykapu Zenekar énekesnője vagyok.
- Pontosan mit csinál egy zenepedagógus? Hogy kerültél közelebbi kapcsolatba a zenével és az oktatással?
Kiskorom óta vonzott a zene világa, 6 évesen kezdtem el, saját kérésre zongorázni, majd zenei általánosba jártam, jött a gimnázium és tanító-ének szakon vehettem át a diplomámat. Iskolai éveimet végigkísérte a kórusban való éneklés, amely nagyban meghatározta zenei ízlésemet, formálta személyiségemet, alkalmazkodóképességemet.
Hamar éreztem, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni, szüleim is pedagógusok, ebbe nőttem bele, és mindig szerettem közösségben lenni.
Többféle továbbképzést is elvégeztem, ami mind segítette és segíti, azt, hogy szakmailag is a legmagasabb színvonalon tudjak dolgozni és a foglalkozásaimon és a koncerteken legkisebbeknek a legtöbbet adhassam.
Elvégeztem Kokas Klári néni első tanfolyamát, a Kerekítő képzéseken évek óta folyamatosan ott vagyok, Bábos - és drámapedagógiai képzéseken is részt vettem, és az Így tedd rá egyik kurzusán is ott voltam. Azt gondolom, mindig kell fejlődni, mindig van mit tanulni. És csodálatos dolog, hogy közben inspirálódik is az ember.
De én is tartottam már szakmai továbbképzéseket, gyakorlati műhelymunkát pedagógusoknak.
- A gyermekeid mennyire vesznek részt a munkádban, a zenélésben?
Amíg picik voltak, addig nagyon sokat játszottam velük ölbéli játékokat, rengeteget énekeltünk együtt. Ők is zenei általánosba jártak, illetve a kisebbik még jár is. És mind ketten zongorát tanulnak. Zsombor népdaléneklési versenyt is nyert megyei szinten. Nagyon büszke vagyok rájuk, gyönyörű hangjuk van, és a mai napig imádnak énekelni, jó ízléssel találják meg mi az értékes muzsika.
- Miért tartod jónak és fontosnak kiskorban a zenére nevelést? Hány éves kortól érdemes szerinted elkezdeni? És mivel? Hangszer, éneklés vagy szolfézs? Csak azért kérdezem, mert nálunk is aktív zenetanulás van már a nagylányomnál.
A kisbaba első anyanyelve a zene, a ritmus. Meg is tapasztaltam saját gyermekeimmel és persze a több ezer kisgyermek akiket láttam felnőni hétről-hétre a foglalkozásom, mind ezt bizonyítja. Így a kezdetektől lehet énekelgetni akár a pocakban lévő babának is. Nagyon sokat számít, a hangunkon keresztül az érzelmeinket is neki adjuk ilyenkor.
Egy pár hangon billegő kis altatódalocska, amit az anyukája énekel neki, mindennél többet ér. Megnyugtatja, biztonságban érzi magát tőle, ellazul. Az ölbéli játékok, ringatók, lovagoltatók, tenyeredsdik, simogatók, hintáztatok mind mind a bizalmi kapcsolatot erősítik anya és gyermeke között. Meghittebb, kiegyensúlyozottak gyerekek lesznek tőle, és ezekkel a játékokkal, dalocskákkal kitölthetik szinte az egész napjukat. Ráadásul rengeteg fejlődnek a játékok alatt.
Én azt gondolom ez egy tökéleset alap, és nagyszerű kezdés. Óvodában is sokat énekelhetnek(lehet választani zene általánost is) és az iskolában el lehet kezdeni a hangszertanulást is, ha szeretné gyermekünk.
- Mikor érdemes egy gyereknek komolyabban foglalkozni a zenével?
Én az iskolát szoktam javasolni, hiszen meg kell tanulni írni, olvasni, és el kell sajátítani a gyermeknek az alapszolfézs ismereteket, különben nem fog tudni kottát olvasni.
- Van egy zenekarod is. Mesélnél róla?
Igen, az Aranykapu zenekar. Első könyvemből, az Aranykapuból, mely egy dalos-mondókás válogatás, szerettem volna egy lemezt. Így született meg lassan 5 éve az első cd-nk. És elkezdtek jönni a felkérések, így lettünk-maradtunk egy zenekar. December 2-án lesz Győrben, a Richter teremben az 5 éves születésnapunk és egyben megjelenik a 7. lemezünk is. Több, mint 400 koncertünk volt már. Külföldön és belföldön egyaránt.
Két zenésztársammal Kiss Krisztiánnal, aki egyben dalszerzőnk is, és Lőrincz Tamással alkotjuk a zenekart. Különleges hangzásvilággal adjuk elő magyar népdalainkat és saját-aranykapus dalainkat. A dalokat nagybőgő, zongora, gitár, cayon, udu, harangjáték, és egyéb ritmushangszerek kísérik. Koncertjeink interaktívak és célunk a zenei - és anyanyelvi kincseink átadása, mindig élőben szólalunk meg, így ahol szükséges a teljes, profi hangtechnikát viszünk magunkkal, így sok óvodába is kapunk meghívást, de ott vagyunk a nagyobb fesztiválokon, rendezvényeken is.
- Milyen zenét hallgatsz szívesen otthon? Vannak olyan zenészek, akikre felnézel, munkásságuk követed?
Nagyon szeretek kórusműveket hallgatni, zongoramuzsikát, jazzt, tiszta egyszerű zenéket. Feltöltenek, ellazítanak és továbbgondolkodtatnak. Inspirálnak.
De persze én is meghallgatom az igényes poppot, musicalt.
- Mit szeretnél elérni az életben?
Szeretem, amit most csinálok. Átadni azokat a zenei- és anyanyelvi, hagyományos értékeinket, amelyeket nagyanyáink hagytak ránk, de ma már megszűntek a fonók, azok a helyek , ahol régen természetesen kaphatták meg a gyerekek, szülők ezeket a csodákat. Így ezeken a foglalkozásokon tudom a mai anyukáknak, apukáknak átadni, segítve, gazdagítva ezzel mindennapjaikat. A koncertezés pedig külön ünnep nekem, szeretem, hogy mindig kitalálunk valamit a fiúkkal, és azt sok-sok munkával, de meg is valósítjuk. Így bővítve repertoárunkat.
- Boldoggá tesz a munkád? Mi okozza a nehézségeket és mi az, ami a legtöbb jót, napsugarat hozza el általa?
Nagyon boldoggá tesz! A legnagyobb öröm, ahogy a gyerekek és a szülők rám néznek. Fantasztikus az a szeretet, ami árad felőlük. Igyekszem ezt úgy meghálálni, hogy mindig a maximumon égek és a legtöbbet hozom ki magamból, hogy bármelyik foglalkozásomra, vagy koncertemre is jöjjenek hozzám, jól érezzék magukat, és teli energiával, jó érzésekkel távozzanak.
- Milyen visszajelzéseket kapsz a szülőktől, gyerekektől?
Rengeteg puszit, ölelést kapok, a nagyobbak már el is mondják, hogy jól érezték magukat, rajzolnak, ölelnek. Teljes mértékben feltölt a tisztaságuk, örömük, csodálatos lényük!
De a legnagyobb visszajelzés, hogy van, aki már a 3 gyermekét hozza hozzám, vagy az 50. koncerten ül ott, énekelve, önfeledten gyermekével.
Töreky Zsuzsi
+36-20/50-36-611
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése