a kép csak illusztráció
Csak fekszem és nézem a kis szuszogóm, ahogy alszik.
Az én pici lányom.
Nézem a tökéletes kis csöpp száját, a szép szempilláit.
És azon gondolkodom, mivel érdemeltem ki ezt a kis tökéletest? Ráadásul rögtön kettőt is belőle.
Vajon milyen életük lesz?
Milyen hibákat fognak elkövetni?
Milyen állomások leszek az életükbe?
Mitől lesznek majd a legboldogabbak?
Hogy alakul a jövőjük és milyen felnőttek lesznek?
Szeretni fognak akkor is engem ennyire? És egymást?
Megnézném előre, hogy néznek majd ki 10-20-30-40-50-60 év múlva is!
Vajon jól nevelem őket?
Mindent meg tudok adni nekik?
Ekkor szusszan egyet és felém fordul álmában.
Nem bírom hogy ne nyomjak egy puszit az orrára. Szeretem. Szeretem mindkettő kis tökéletest. És az enyémek.
csak boldogok legyenek, az a fontos!
És ne nőnének ilyen gyorsan föl...mert szalad az idő, mint egy gyorsvonat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése