Anyukák, akik mertek nagyot álmodni- Zsand Arts Fa tetoválda

Tetoválások. Fára? Na ez aztán az izgalmas munka. Kíváncsiak vagytok rá?

Zsanettet kifaggattam a munkájáról. 

Ezúton is köszönöm neki.

- Egyedi és gyönyörűséges kézzel készített termékeket gyártasz. Mesélnél nekünk bővebben róluk? Honnan jött az ötlet?

Kőszegi Zsanett vagyok egy 7 éves kisfiú egy 13 éves kamaszlány és egy 15 éves nagyfiú édesanyja, valamint boldog feleség:)  

Mindig is foglalkoztattak a művészetek, még gyerekként sok pályázaton vettem részt elég jó eredményekkel, s terveztem hogy grafikus legyek, de akkoriban a magas túljelentkezés és az a fránya hiányzó 1 pont miatt nem sikerült bekerülnöm a Képzőművészeti iskolába. Szüleim megnyugvására, mert ők azt gondolták, hogy a művészet egy igen szabadúszó pálya.  Így először Kereskedelmi vállalkozószakon Technikum-ot végeztem, aztán óvdapedagógusként diplomáztam. A harmadik gyermekem születésekor költöztünk Marcaliba. A kicsi mellett kezdtem el újra alkotni. Először saját örömünkre. Kifestettem a gyerekszobát mesékkel, kis fa dobozokra pingáltam mesefigurákat, melyeket ismerőseink sorra irigyeltek meg és jöttek sorra a felkérések, hogy az ő csemetéiknek is mázoljam össze a falat :) 

Aztán jöttek a kérések, ha falra megy akkor esetleg ezt vagy azt nem készítenék el?  

Én pedig örömömet leltem a feladatokban, hogy másokat boldoggá tehetek.

Karácsonykor a párom nagy kreativitásomon felbuzdulva meglepett egy pirográf pákával azt hiszem ekkor fertőződtem meg és lettem "piromániás". Elkészítettem az első portrét egy kb tenyérnyi faszeletre és innentől jöttek a képek, összeégettem a fakanalakat, vágódeszkákat. Ha kezembe akadt egy darab fa a férjem már mosolygott, mert tudta én már látom mi lesz belőle. Azóta is születnek mindig újabb és újabb ötletek. Először hetes adószámmal alkothattam, aztán mikor Ákoska óvodás lett és én itt nem tudtam óvónői állást találni úgy döntöttünk,hogy megpróbáljuk vállalkozásban folytatni. Főállású anyuka lettem, s mellette a férjem alkalmazottja a saját mesevilágomban.

Ez a kép volt a legelső: Évgyűrűk címmel.

- Milyen anyagok szükségesek és tárgyi feltételek egy-egy terméked elkészítéséhez?

Aki alkot, az tudja hogy nincs olyan pillanat amikor ne járna az agya valami új ötleten. Így bővült nálunk is a repertoár. Az ötletek megvalósításához persze szükségem volt a férjem segítségére, a fa megmunkálásához újabb és újabb gépekre. Minden termékünket magunk fűrészelünk, gyalulunk, csiszolunk stb . 

Égetéssel és festéssel fa ajándék tárgyak és lakásdekorációk sora, festéssel gyerekszoba dekorációk készülnek, újabb szerelmeim a kavicsképek, és ha időm engedi vászonra festem álmaimat. Mivel ilyen változatos a paletta, így elég sokféle alapanyaggal dolgozom. Azon kívül, hogy felfűrészelt fatáblák száradnak a műhelyben, folyamatosan nyitott szemmel járok, hátha egy érdekes formájú fadarabba botlok, összegyűjtöm a lapos kavicsokat a kavicsképekhez, lopó és kobaktököt növesztünk, hogy különleges éjjeli lámpák váljanak majd belőlük. Emellett festékek garmada, lakkok és egyéb alkotáshoz szükséges kellékek sorakoznak. Az első pákám mellé Amerikából hozattam egy profi hőfok szabályzós pákát, amivel már igazán jó portrékat tudok égetni, de pl a töklámpák kicsipkézéséhez,az üveggravírozáshoz kis multigépet használok.

- Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?

Nincs a munkáim közül kifejezett kedvencem, mindig az éppen aktuális, utolsó "gyerek" a kedvenc. Ha mégis ki kellene emelnem egyet, akkor talán az első festményem lenne az. Álmomban nem gondolta volna,hogy olyan hamar gazdára lel, szinte azonnal ahogy elkészült.

Címe:Vízi karnevál 30*50 akril-vászon.

- Mit szólnak a közeli hozzátartozók, barátok a munkádhoz?

A férjem és a gyerekeim a legnagyobb támogatóim, már az elejétől fogva, de ezt csak így együtt lehet. Ha nincs az ember mellett egy segítőtárs, akkor ez nem is tudna működni. 2 éve volt az első önálló  kiállításom itt helyben az Amatőr kiállítók terében. A lámpáim és a bőr grafikáim kerültek 1 hónapig bemutatásra. Életem egyik legboldogabb napja volt. Rettentően izgultam, hogy vajon kíváncsi lesz e rá valaki, és a megnyitóra rengetegen érkeztek. Nagy boldogság, hogy azon a délutánon nem csak a közvetlen családom, barátaim, hanem idegen emberek ,miattam öltöztek fel  csinos ruhába, s jöttek el, hogy megnézzék a munkáimat. Ezt az érzést kívánom minden alkotónak megtapasztalni.

- Ezt a technikát tanulni kell valahol egyébként?Mi kell a kézügyességen kívül hozzá?

A pirográfiát mint technikát és a festést sem tanultam iskolában, mindig magam igyekeztem videókból, könyvekből ellesni trükköket, hogy hogyan lehet egyes hatásokat elérni az adott anyagon. A faégetésnél a pákára mint ceruzára tekintek, nem használok sablonokat. A legfontosabb talán, hogy érezni kell milyen lendülettel húzza az ember az izzó dróthegyet a felületen, hogy egységes szép vonalt kapjon. Nem mindegy hogy kemény, vagy puha fára égetünk, ahogy az sem, hogy a hőfokot hogyan szabályozzuk. A festésnél, a kavics képeknél pedig talán a legfontosabb a fantázia, a belelátókészség, hogy észere vegyük abban a darab kőben, hogy az éppen egy halra hasonlít, vagy egy női kabátra....

- Mi a legszebb és mi a legnehezebb a munkádban?

A legszebb ebben a munkában az ,hogy azt csinálom ami boldoggá tesz, minden reggel örülök, hogy újra alkothatok valamit és nem várom a"műszak" végét. Egyedi kéréseknek teszek eleget, és olyan jó amikor visszajelzést küldenek, hogy egy egy meglepetés milyen hatással volt a megajándékozottra. 

Ami néha nehéz, az a mindenhol helytállni. Szezonban (ballagások környékén, anyák napjakor, karácsonykor, vagy egy egy nagy fesztivál közeledtével) nem egyszerű összehozni, a mosás,főzés, takarítás, tanuljunk a gyerekkel és a férjünknek is legyünk elérhetőek, de a megrendelések is elkészüljenek feladatot. 

Imádok fesztiválokra menni pl Szavaria karnevál, vagy Kapolcs, ahol személyesen találkozhatom a vevőinkkel, rengeteg barátunk lett a kézművesek közül, akikkel segítjük, támogatjuk egymást. Ilyenkor jókat nevetünk, tapasztalatokat cserélünk. 

- Honnan merítesz ötleteket a díszítéshez, az egyediséghez, a megújuláshoz?

Ötleteket főként külföldi oldalakat nézegetve gyűjtök. Mindig jön valami szikra, hogy miből mit lehetne készíteni, és valahogy az egyik termék, hozza magával a következőt. Van úgy, hogy az adott anyag talál rá, mert szép, vagy különleges, ilyenkor azon gondolkodom, hogyan tudnám felhasználni, mit lehetne belőle készíteni. De ennek a fordítottja is igaz.Megálmodok valamit és addig próbálkozom míg el nem érem azt amit elképzeltem.

- Mik a távlati terveid?

Távolabbi tervek?!  Azért mosolygok, mert az egyik eddig távoli,most lett éppen elég közeli. Már régóta dédelgettem egy álmot, hogy egy saját boltom legyen, és ez most hamarosan valóra válik. Márciusban szeretném megnyitni az üzletet,ahová saját termékeim mellé néhány számomra nagyra tartott kézműves barátom alkotása is bekerül majd,tovább színesítve a palettát.Egy olyan üzlet a célom, ahol egyedi,személyre szóló minőségi kézműves termékeket vásárolhatnak az emberek.-Mert kapni jó de adni is!- főleg ha az ajándékról látszik, hogy nem egy 5 perces lekaptam a polcról és jó lesz ez ajándék, hanem érződik,hogy személyre szólóan készült, figyelembe véve az adott ember tulajdonságait, hobbijait...stb.Ezek az ajándékok maradandó élményt és boldogságot okoznak.Nekem pedig ez a célom.:)