Satsuma

2018. március 5., hétfő

Édes tudatlanság vagy tájékozott rettegés?




Édes tudatlanság vagy tájékozott rettegés?
Te melyik csoporthoz tartozol?
Ahhoz, aki, ha nem tudja, nem parázik rá, így inkább nem kérdez, nem olvas utána? Így nyugodtabb.
Vagy ahhoz, aki bármilyen rémhírt elolvas, utána néz, csak hogy képben legyen?
Sok embertől kaptam a tanácsot, hogy csak ne nézzek szüléseket, ne olvassak róla rémtörténeteket.
Bevallom, az élet minden terén az utolsó kategóriába tartozom. Kicsit mazochista vagyok. Szeretek előre tudni mindent, ne csak úgy megtörténjen velem.
A vérvételt is nézem, míg a tű közelít. A fogorvos sem nyúlhat a számba, előzetes figyelmeztetés, beszámoló nélkül, hogy mit is fog csinálni. 
A szülésről, szoptatásról elolvastam minden könyvet, cikket, beszámolót, saját élményt, szüléstörténeteket. 
Valahogy jobb félni, mint megijedni jeligével. Ha előre tudom, fel tudok készülni rá. Ha nem tudok róla semmit, akkor ijesztőbb számomra.

El sem tudom képzelni, hogy teljesen nulláról, semmit sem tudva bele vágjak bármibe. Jobban szeretek tájékozott lenni. Igaz ez nálam mindenre. Igazi férfias témákhoz is hozzá szeretek szólni, szeretek tudni róluk pár szót minimum. Na jó, a fociról nem sokat tudok nyilatkozni, max. rúgni a labdát vagy az illető lábát, ha rossz helyen van. De azért igyekszem az élet minden területén felvértezni magam pár okossággal, hogy beszélhető témaként szembe jőve, meg tudjak szólalni, ne a kukát játsszam. 
És ez alól az életem egyik legfontosabb mozzanata a gyermekvállalás, szülés sem kivétel. Sőt! 
Arra készültem csak igazán. Mindent elolvastam a témában, amit csak lehetett. Így nem okozott egy dolog sem meglepetést.
Ti melyik oldalt képviselitek? 
Édes tudatlanság vagy tájékozott rettegés? 
Ért meglepetés a szülés alatt, amire nem voltatok felkészülve? Vagy az anyasággal, szoptatással, gyermekeitekkel kapcsolatban?
Jobb lett volna, ha tudtok róla és nem lepődtök meg?
Őszintén kíváncsi vagyok.




2 megjegyzés:

  1. Én az elsőnél mindent elolvastam és kb pánikba is estem miatta. A másodiknál már a "mindenen túlvagyok és ki sem nyitok egy cikket sem emiatt" állapotban voltam. Ma talán a haarmadiknál a kettő között...

    VálaszTörlés