Egy ideje gondolkodom, hogy leírom az életünk apró-cseprő dolgait, bosszúságait és boldog pillanatait. Egyszerű anyuka vagyok, feleség, nő. Egy messzi, vidéki kisvárosban lakom, az ország szívében. Három kisgyermekem minden nap mosolyt csal az arcomra, bőven ad tennivalót is. A mi boldog pillanatainkról és az élet néha nem egészen napos oldaláról, az árnyékosról írok Nem unatkozom sosem. Utazzatok ti is velem!
2018. április 7., szombat
Rövid az élet
Olyan rövid az élet.
Miért nem megéljük szimplán, úgy hogy jó legyen nekünk?
Miért nem arra koncentrálunk, hogy mi is az, ami igazán fontos?
Miért függünk mások véleményétől?
Utóbbira nagyon szeretném tudni a választ!
Hányszor, de hányszor hallottam én azt a mondatsort már: Azt nem illik.
Mit szólnak a...?
Kit érdekel, mit illik és mit nem? Mit szólnak a szomszédok, barátok, ismerősősök, idegenek?Miért érdekel ez minket annyira?
Miért mások like-jának számától tesszük függővé, hogy mi a jó? Vagy ha rosszallja azt valaki, amit mi örömmel csinálunk, akkor már abba hagyjuk? De miért? Ne kirakat életet éljünk, hanem önmagunkét, boldogan.
Mindenki meg akarja nekünk mondani mit csináljunk, hogyan és mikor, hogyan nézzünk ki, mit együnk, igyunk, hová menjünk és hová nem...
De miért?
Ha mindenki saját magával foglalkozna csak és nem kifelé tekintgetne, akkor mennyivel szebb lenne ez a kis világunk!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése