- Mit mondanál önmagadról? Németh Anita vagyok, két gyermekem van, Veresegyházon élek. Két vállalkozásom van. Bárkinek mesélek róla, általában meghökken, mert két teljesen különböző dologról van szó. Az egyik vállalkozás keretein belül beléptető rendszereket (elsősorban ujjlenyomat olvasós megoldással) és hozzá tartozó munkaidő nyilvántartó szoftvereket telepítünk.
A másik pedig egy igazi szerelem: farmer alapanyagból készítek ékszereket. Szabadidőmben a gyerekekkel foglalkozom, de szívesen kirándulok, pecázok vagy vitorlázok. Ezen kívül abszolút a Balaton szerelmese vagyok, és szerencsés vagyok, hogy sok időt tölthetek ott nyaranta. Öreg koromban talán majd a Balaton felvidéken élhetek…Jó lenne.
- Anyuka
vagy és vállalkozó. Hogyan sikerül beosztani az időd, hogy mindkettőnek megfelelj
maximálisan?
Nekem már
nagyobbak a gyermekeim, Nóri 9 éves Gábor pedig 6. Napközben iskolában és
óvodában vannak, így tudok dolgozni.
Nem tudom,
hogy oldanám meg a gyerekek körüli teendőket, ha nem vállalkozó lennék. Abban a
szerencsés helyzetben vagyok, hogy amíg kicsik voltak csak rájuk tudtam
fókuszálni, és mikor már vissza kellett volna mennem dolgozni – egyébként nem
vettek vissza – pont akkoriban kezdett a párom vállalkozni, és jól jött a
segítségem. Így otthon maradtam, először neki segítettem, aztán átvettem a
tulajdonrészét. Párhuzamosan pedig elkezdtem életre hívni a Jeansy márkát.
Ötletelés és megvalósítás, tesztelés és rengeteg online munka és folyamatos
tanulás, hogy minden jól menjen.
Szerencsésnek érzem magam, mert soha egyetlen szülői értekezlet, fellépés vagy bármilyen sulis/ovis program nem maradt ki munka miatt az életemből eddig. Persze ugyanakkor zsúfoltabb időszakokban esténként, illetve pár órát hétvégi napokon is dolgozni kell.
Szerencsésnek érzem magam, mert soha egyetlen szülői értekezlet, fellépés vagy bármilyen sulis/ovis program nem maradt ki munka miatt az életemből eddig. Persze ugyanakkor zsúfoltabb időszakokban esténként, illetve pár órát hétvégi napokon is dolgozni kell.
- Miért pont
karkötők és farmer?
Jelenleg 10
éve vagyok otthon. Mondanám, hogy a gyerekekkel, de mivel 2 gyermekem van,
könnyű kiszámolni, hogy nem csak erről van szó.
Az elmúlt
tíz évben a leggyakrabban a farmer nadrágot viseltem. Kényelmes viselet, egy
bizonyos szintig bármilyen alkalomra megfelelő darab. Manapság már
teljes körűen képes az elegáns megjelenés része lenni egy farmer ruhadarab,
nekem blézerem is van. Azt hiszem innen jött az alapanyag választás.
Korábban mindig akkor vásároltam ékszert, amikor különleges alkalom volt, és általában ahhoz az egy adott ruhához, amit akkor szerettem volna felvenni. Így gyakran előfordult, hogy az adott ékszert utána nem viseltem többet a hétköznapokon.
Szerettem volna olyan ékszert készíteni, amit a napi szinten viselt anyagomból tudok életre hívni, más egyéb anyagok, strasszok vagy csipkék felhasználásával. Elsősorban azért, mert a hétköznapokon is szerettem volna viselni. Szóval mondhatjuk, hogy az első darabok saját felhasználásra készültek. Az első elképzelés azért a karkötő volt mert ezt az ékszert hordom leggyakrabban. Ugyanakkor már a tervező asztalon vannak a fülbevalók és nyakláncok is. Kezdetben csak strasszokkal dolgoztam így egyelőre a webshopban is ezek a darabok láthatóak és sajnos idő hiányában még nem is az összes. Sok idő fotózni és feltölteni őket, és mindent magam csinálok. Mára azonban már csipkékkel, szalagokkal, gyöngyökkel is díszítem az ékszereimet, és alig várom, hogy bekerüljenek a kínálatba.
Korábban mindig akkor vásároltam ékszert, amikor különleges alkalom volt, és általában ahhoz az egy adott ruhához, amit akkor szerettem volna felvenni. Így gyakran előfordult, hogy az adott ékszert utána nem viseltem többet a hétköznapokon.
Szerettem volna olyan ékszert készíteni, amit a napi szinten viselt anyagomból tudok életre hívni, más egyéb anyagok, strasszok vagy csipkék felhasználásával. Elsősorban azért, mert a hétköznapokon is szerettem volna viselni. Szóval mondhatjuk, hogy az első darabok saját felhasználásra készültek. Az első elképzelés azért a karkötő volt mert ezt az ékszert hordom leggyakrabban. Ugyanakkor már a tervező asztalon vannak a fülbevalók és nyakláncok is. Kezdetben csak strasszokkal dolgoztam így egyelőre a webshopban is ezek a darabok láthatóak és sajnos idő hiányában még nem is az összes. Sok idő fotózni és feltölteni őket, és mindent magam csinálok. Mára azonban már csipkékkel, szalagokkal, gyöngyökkel is díszítem az ékszereimet, és alig várom, hogy bekerüljenek a kínálatba.
- Hogyan
képzeljük el egy karkötő elkészülését? Mennyi idő, míg elkészül?
Nagyon sok
mindentől függ, hogy mennyi idő alatt készül el egy darab. Viszont általában
munkafolyamatok szerint dolgozom, ami azt jelenti, hogy egyszerre
egy fázisát végzem a munkának. Például azokon a napokon amikor nem száll meg az
ihlet inkább a szabásra fókuszálok. Olyankor kiszabom a milliméterre pontos
méretű anyag darabokat, míg más napokon csak varrok. Amikor megszáll az ihlet,
akkor az elkészült alapokra díszítést készítek.
A csipkés,
szalagos vagy egyéb más textilekkel díszített ékszerek lassabban készülnek,
mert ott előre kell gondolkozni, és még a rétegek összevarrása előtt kerülnek
fel a mintának megfelelő díszítő elemek. Ezt követően jöhet a rétegelés,
összevarrás, majd ha strassz is kerül rá, akkor legvégül az.
Az utolsó
lépés pedig a záró kapocs – de mivel a karkötők méretre készülnek, ez csak
akkor kerül fel, amikor a megrendelő megadta a méretét.
- Honnan
szedsz ihletet?
Leggyakrabban
képek ihletnek meg, de olyan is előfordult már, hogy reggel egy új
ötlettel ébredtem. . Gyakori az is, hogy ülök az asztalomnál és az anyagokat,
strasszokat addig pakolgatom magam előtt, amíg olyan formába nem rendeződnek,
ami végül elnyeri a tetszésemet. Ugyanakkor az egyik strasszokból
kirakott mintát (Nora’s style) például a lányomról neveztem el, mert egyszer
mikor éppen gondolkodtam, ő is bejött hozzám, leült velem szemben, és
megalkotta ezt a mintát. Mindkettőnknek tetszett, úgyhogy maradt a
kollekcióban.
- Egyedi kérésre is gyártasz?
Határozottan igen a válaszom. Az én ízlésem az csupán egy ember ízlése, de
mi nők ahányan vagyunk annyi félék. Így nagyon örülök az egyedi kéréseknek, és
igyekszem a legjobbat kihozni magamból.
- Mi a legnehezebb és mi a legjobb a munkádban?
A legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy egy nap csupán 24 órából áll. Két
vállalkozás és két gyermek mellett határozottan az idő a legfőbb „ellenségem”,
de igyekszem kihasználni a napjaim minden percét.
Ugyanakkor a
legjobb a munkámban egyértelműen az, hogy magamnak osztom be az időmet, szerintem,
aki anyuka ezt biztosan megérti. A másik legjobb maga az érzés, hogy
létrehozhatok valami új dolgot, ami másnak örömet szerez.
- Mik a terveid a jövőre nézve?
Korábban volt egy olyan rossz szokásom – az önbizalomhiányomból fakadóan –
hogy soha nem meséltem senkinek a terveimről, mert nem bíztam
magamban. Sajnos az egész gyermekkorom és fiatalságom arról szólt, hogy
édesapám azt sulykolta belém, hogy sosem viszem majd semmire. Más dolgokat is
mondott, de nem azok a szavak nem valóak ide. Azt hiszem egy kicsit el is
hittem. Pedig az alkotás vágya már azóta bennem élt, amióta a
nagymamámat munka közben láthattam éveken keresztül. Varrónő volt, és mindig is
csodáltam, hogy új értéket képes teremteni kétkezi munkájával – meg persze a
varrógépével. Hosszas tervezgetés és álmodozás után végül
belevágtam. Megvettem a domaint és elkezdtem alkotni. Rövid –
közép – és hosszú távra is rengeteg ötletem, tervem van. Néha túl sok is, nehéz
priorizálni. Egészen rövid távon az a célom, hogy végre elkészüljenek a
nyakláncok és fülbevalók is és felkerüljenek a webáruházba a csipkés szalagos
és gyöngyös karkötőkkel együtt. Középtávú terveim között szerepel az, hogy
elindítom a használt helyett újat kampányomat.
Ennek az lesz a célja, hogy a használt farmer darabokból én ékszert készítek,
az értékesítésből befolyt összeg egy részét pedig arra a célra fordítom, hogy
azoknak a családoknak segítsek, ahol a szülők nem engedhetik meg maguknak, hogy
a gyermekek új ruhákat kapjanak, hiszen sokszor az alapvető létfenntartásra sem
elég a pénzük.
A szívügyem a kidobásra ítélt ruhadarabok megmentése is. Azt vettem észre, hogy mivel már egész olcsón és gyakorlatilag mindenhol lehet farmer nadrágot vagy dzsekit kapni, az emberek ezeket a darabokat cserélik a legkönnyebben. A képlet egyszerű: kidobja, elajándékozza, elviszi egy gyűjtőbe. Utóbbi esetben talán elkerül egy használt ruha értékesítőhöz, és akkor valakinek még pár évig jó szolgálatot tesz, rosszabb esetben ebből szemét lesz. Én ezt nem szeretném. Ezért újra felhasználom, és csodát alkotok belőle – a szlogenem is ez: „Farmerből csodát” . Természetesen nem szakadt, koszos ócska darabokkal dolgozom, és gondoskodom a megfelelő vegyszermentes tisztításról.
Hosszú távon nagy álmom, hogy egyszer odáig eljussak, hogy a farmer, mint alapanyag összeforrjon a nevemmel, személyemmel. Amikor megjelenek valahol, azt mondják: „ő az a farmeres csaj” vagy hasonlót.
Nagyon szeretném, ha életre kelne néhány olyan ruhadarab is, ami farmerből készül és az én márkanevem fémjelzi. Ennek csúcsaként látom magam egy elegáns rendezvényen, ahol más anyagokkal is kombinálva a saját magam által tervezett farmer estélyi ruhában jelenek meg. Igen, az estélyi ruhákról nem éppen a farmer jut eszébe senkinek. Nekem van ilyen tervem is.
Elérhetőségek:
http://www.jeansy.hu/https://www.facebook.com/JeansyHungary/?pnref=lhc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése