Utazok kocsival.
Mivel nem én vezetek(nem tudok amúgy sem), így bámulok kifelé és mindenféléken agyalok, miközben elsuhan mellettem a táj.
Vajon azokat a fákat miért vágták ki?
És az a nagy göcsörtös miért maradt meg, majd kidőlve már? Mi alapján választják ki, mely marad és melyik mehet?
Város következik.
Nézem a házakat, a függönyözött ablakokat és találgatok, melyikben ki lakhat.
Abban a takaros, tiszta kertesben egy idős házaspár talán. A másikban, a hatalmas palotában talán egy egyedülálló férfi, aki élvezi az életét és a megkeresett milliókat.
Abban a hintás házban biztosan két kislány lakik a szüleivel, csak most oviban vannak.
Az a szép függönyösben meg biztosan egy háziasszony készíti az ebédet pont.
Az a hatalmas házat ki hagyhatta el? Látszik, hogy elhagyatott, mindent benőtt a gaz. Átveszi a hatalmat a növényzet. Milyen jó helye lenne egy rászoruló családnak talán...
A másikat most vakolják, festik. Hogy fognak örülni a lakók, ha elkészül és szép lesz.
A másik, kissé elhanyagolt udvarán kutya csahol, hallja már a postást.
Az emberek jönnek-mennek. Munkába készülődnek, a napi teendőiket végzik lankadatlanul. Békés és talányos. Remélem a béke így is marad!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése