Igen fura már a cím is.
Aki ismer, tudja, hogy ez a két mozgásforma, ami nagyon közel áll hozzám. Évekig karatéztam gyermekkoromban, majd később latin, azután a hastánc felé fordultam. Szenvedélyem a tánc. Aztán úgy alakult az életem, hogy pár év tánc után abbahagytam és most ismét karatézok.
Az egyik edzés alatt jutott eszembe, hogy a két teljesen eltérő stílusú dolog mégis mennyire hasonlít.
Ha hiszed, ha nem, tényleg nagyon sokban hasonlítanak. Nem tudod elképzelni, hogy egy nagyon nőies, lágy, hullámokkal teli tánc miben hasonlít egy erős, férfias küzdő, védő harcos sporttal?
Mahasti hastánciskola
- A hastánc lágy és nőies mozgásokból áll és erős, kemény leütésekből.
A karate szintén az erős, kemény mozdulatokat kombinálja a lágyabb, enyhébb mozdulatsorokkal. Nincs is oly messze egymástól a kettő.
- Beállások, erős csípőmozdulatok jellemzik
- Erő hatja át
- Mindkettőnél van kötelező mozdulatsor(Kata, koreográfia), de szabadon választott mozdulatsorok is.
- Erős előítéletet tanúsítanak mindkettő mozgásforma felé. Amit nem is értek, hiszen mindkettő nagyon jó mozgás.
- Mindkettő olyan izmokat mozgat meg, amiket rendszerint nem használunk, azt sem tudjuk, hogy vannak.
- Erősít, vékonyít, szálkásít, megmozgat, boldogság hormont termel mindkettő, a mozgás által.
- Az egyik és a másik mozgás is formálja nem csak a testet, hanem az akaratot, belsőt is.
- Életmóddá válik, életformává.
- Önfegyelemre, türelemre, testtudatra van szükség hozzá.
- Mindkettő erősíti az önbizalmat.
- Egy formaruha szükséges hozzá, de anélkül is érvényesül a mozgásforma.
Major Nóra edző, Wado-ryu karate, Baja
https://youtu.be/j1WnFJZgPRM
Gondoltátok volna, hogy ennyi mindenben hasonlítanak? Persze mindkettőnek megvannak a jellegzetességei is, ugyanakkor mégis hasonlítanak.
Mindegy, hogy melyik áll közelebb hozzád, de mozog, az a lényeg! Mindkettő megmozgatja a tested és a lelkednek felüdülés.
Egy ideje gondolkodom, hogy leírom az életünk apró-cseprő dolgait, bosszúságait és boldog pillanatait. Egyszerű anyuka vagyok, feleség, nő. Egy messzi, vidéki kisvárosban lakom, az ország szívében. Három kisgyermekem minden nap mosolyt csal az arcomra, bőven ad tennivalót is. A mi boldog pillanatainkról és az élet néha nem egészen napos oldaláról, az árnyékosról írok Nem unatkozom sosem. Utazzatok ti is velem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése