Satsuma

2016. július 19., kedd

Egy újabb téma a babaváráshoz





Nos, azt hiszem nem kellene internetes portálokat olvasnom, mert csak felbőszítem magam vele.
Minap olvasom, hogy büszkén viseljünk kétrészes fürdőruhát, azaz bikinit akkor is ha kismamák vagyunk vagy már szültünk és nyoma maradt(csíkok, császáros heg).
Nem tetszik nekem a csíkos hasam. de ha strandra megyek, akkor a gyerekeimért teszem, nem azért, mert szeretem. És nem érdekel, ki mit gondol rólam, max a férjem véleménye érint. Nem vagyok tökéletes. Sosem voltam az. De nem szeretem az egybe fürdőruhákat, mert megfázik a vesém, ha a vizes göncben vagyok. A bikini hamarabb szárad, azzal kevesebb a gondom.
Ezért húzok én bikinit.
Na de ha nem ez lenne az oka, akkor is, miért kellene zsákba mennem?
Senki sem tökéletes.
De nem azért megyek, hogy mások testét mustrálgassam.
Más se tegye. Ha zavarja a pocakom vagy a csíkjaim, akkor ne nézzen rám.
Én sem nézem meg a férfiak szőrös hátát, sörpocakját, igénytelenségét. 
Nem nézem meg a kis fruskák szelfizgetését, önimádatukat. 
Nem nézem meg a vékonykák pálcika lábát-kezét. 
Nem nézem meg mások hurkáit. maximum magamban megjegyzem, hogy arra a fenékre nem vennék fel én személy szerint tangát. De ha ő megteszi, az ő dolga. Miért zavarjon az engem?
Nem nézem meg a cicababák mindent megmutató alig fürdőruháit vagy a szilikon cicit. 
A narancsbőrét sem figyelgetem senkinek vagy a vénáit, görbe lábát.
Mert egyszerűen nem ezért megyek a strandra, hanem hogy a gyerkőckéim jól érezzék maguk és a lehetőséghez képest én is. 
Igen, ez a pőre valóság!
Senki sem tökéletes. Mindenkinek akad takargatnivalója.
Vagy csak a tökéletes testű nőknek és férfiaknak van létjogosultsága a strandon? Kötve hiszem, mert akkor mindegyik tönkre menne.
Mindenki öltözzön úgy, ahogy kedve tartja és pénztárcájához mérten. Ha ez azzal jár, hogy kiteszem a csíkos hasam, akkor kiteszem. mert nekem így jó. És nem érdekel más véleménye. El lehet fordulni s nem engem bámulni. De ha megnéz, engem az sem zavar. 
Szültem, anyuka vagyok és nyoma maradt. Eltüntetni nem tudom. De eldugni sem fogom szimplán azért, mert másnak nem tetszik.
Mindenki foglalkozzon a saját fürdőruhájával, testével és ne mások felett ítélkezzen. 
Jó esetben azért menjen fürdeni, mert meleg van és jól érzi magát a strandon!

2016. július 11., hétfő

Öltözködés és babavárás


Minap olvastam egy cikket, ahol anyukát kigúnyolták, mert túl nagy a hasa. Ez nem is oly meglepő. Van ilyen. Egyik kismamát a nagy hasa miatt szólják meg, a másikat meg azért, mert nem látszik a hasa. Alkati dolog ez, de az emberek szeretnek vele dobálózni.
Ami engem megdöbbentett,az nem is ez volt, hanem a cikk alatt talált kommentek. Sokak szerint egy kismama ne húzzon szűket, ne húzzon fürdőruhát, hanem illik minimum zsákot húzni vagy elbújni a 9 hónap alatt, de semmiképpen sem kitenni a pocakot, hogy látszódjon.
Nem azt mondom, hogy húzzunk második bőr szintű tapadós ruhát. De miért kellene formátlan, nagy pólókba bújtatnunk a hasunk? Miért ne vehetnénk fel ugyan úgy fürdőruhát, ha fürdeni megyünk, mint a túlsúlyos nők vagy éppen a hurkapálca vékonyságúak, narancsbőrősek vagy magamutogató, mindent kitevő nőcik?
Nem illik? Maradjunk otthon?
Sokszor látom az elítélő nézéseket, mikor egy kismama megjelenik bármilyen rendezvényen, bulin, strandon. Miért? 
Zárkózzunk be, míg meglesz a kicsi? Aztán meg míg szoptatunk? Utána már a hangos gyerek miatt ne menjünk sehová?
Hova fajul ez a világ így?




A képek innen valók:
http://www.csinimami.hu/

Terhesség


Terhesség. Nem szeretem ezt a szót, kitalálhatnának valami szebbet, mint a várandóság vagy hasonló. De ez a legtöbbet közszájon forgó szó mégis.
Mindegy.

Azt hinné az ember, hogy harmadik baba várásának kezdetén már rutinos az ember. Ismeri a teste jelzéseit. 
Tudja mit-mi-mikor-hol.
Szemernyi kétség sincs benne. 
De én valahogy fordítva működöm.
Hiába éltem már át kétszer viszonylag gondtalanul, de most extrán jár az agyam, ezer kérdés, kétség, kétely van bennem. 
Félsz. Várás. Idegesség...

2016. július 9., szombat

Titok

Rég jártam erre. Kevés volt a történés, illetve inkább sok, de nem olyan, amiről írnék, írhatnék, érdekes lenne.

De egy dolgot megosztanék veletek.

Van egy titkom. Igazából kettőnknek van titka férjjel.
Cinkossá tesz minket. Néha összemosolygunk. Egy-egy történés, beszélgetés alatt összenézünk. Van egy titkunk, amit csak ketten tudunk és még nem szívesen avatunk be senki mást.
Olyan jó kicsit megtartani, dédelgetni ezt a kis meglepetést. 
Elemezgetni, elmélkedni, tervezgetni...

És most már ti is tudjátok. De már sokan sejtik vagy látják.