Satsuma

2016. április 29., péntek

Dísztópiás könyvek világa




Tegnap sétáltam az oviba, mint rendesen minden nap. 
Közben néztem a sok szépen illatozó virágot, a színes fákat. Hallgattam a madarak csicsergését. 
Aztán elfogott a vágy, hogy mindezt megírjam. Elmeséljem. Elmentsem. Kivonatoljam a jövő korának.
Eszembe jutott a rengeteg disztópikus könyv, ahol teljesen más világban él az ember. Rendszerint növények, állatok nélkül. 
Hol a metró légsötétjében, hol egy toronyba zárva, vagy egy nagy járműben. 
Él az emberiség, bármilyen körülmények között. Mindent túlél. Mert egy nagy túlélő és mindenhez alkalmazkodik.
De élet az olyan, ahol nem járkálhatsz szabadon? Nem hallod a méhek zümmögését? Egy darab állattal sem találkozol?
Nem nézegetheted a gyönyörűséges növényeket?
Azt hiszem nem élnék a könyveim lapjain...

2016. április 27., szerda

Találékony anyuka





A gyerekek az ételben szeretik a megszokottat, a stabilitást,  és makacsul tartják maguk egy új étel bevezetése ellen.
Ráadásul határozott elképzeléseik vannak, mit nem hajlandóak megenni. Sőt, megkóstolni sem, ha egyszer nem szimpi a színe, állaga...
Az anyukák pedig eléggé találékonyak. 
Tegyük vonzóbbá az egészségesebb ételeket, hátha megkóstolják mégis. Kicsit hallgassuk el, mi került az adott ételbe. Változtassuk át, kapjon új köntöst az a zöldség, gyümölcs...
Így született nálunk:
spenótos tészta a spenót helyett
a lekváros tejbegríz cukor nélkül
a zöldséges mártogatós tejfölbe
a zöldséges fasírt
a gyümölcssalátába eldugott olyan gyümi, amit nem szeretnek
cukkinis muffin
házi müzli, ha a méz nem megy a torokfájósnak
tojásos nokedli, amibe a tojást rejtettem el alaposan
húsos makaróni helyett paradicsomos tészta
...és még számos étel.

Már csak a friss zöldség evésre kellene a lányokat rászoktatnom. 
És nem, a zöldségvonat és hasonlók sem jöttek be sajna.





Jó tudni, hogy azért kicselezhetőek néha.
Mert megeszik a cukor és liszt nélküli muffinomat, a diétás amerikai palacsintámat és a minden mentes sütiket, a pudingomat, ami cukrot nem tartalmaz...

Nektek van ilyen ételetek, praktikátok, ötletetek?


2016. április 14., csütörtök

Az én időm






Síri csend van itthon. Nagyobbik oviban, kicsi pedig az imént aludt el. Ilyenkor jön a dilemma.
Jó, de akkor most mit csináljak?
Hirtelen ezer ötlet a fejemben és nem is tudom, melyikkel kezdjem. Bele kapok kicsit ebbe is, meg abba is. Végül úgy elmegy az idő, hogy azt veszem észre, kel a babus és nem csináltam semmi jelentőségteljeset.

- Fejezzem be az elkezdett takarítást? Teregessek ki, mosogassak el, töröljek port addig vagy a régóta esedékes ablakpucolást ejtsem meg?Így tuti nem zavar meg a törpe. De ezt máskor is meg tudom csinálni. Fáradt is vagyok...

- Aludjak, így bepótolva az éjszakai elmaradásomat? Igaz kipihentebb, nyugodtabb leszek, de semmit nem csináltam.

- Színezzek, olvassak, nézzem meg a kedvenc sorozatomat (esetemben írjam meg az elmaradt recit, vagy pötyögjem be a magvas és/vagy unalmas gondolataimat?)

- Vagy, hogy ne csak az elmém pallérozzam, kezdjek egy rövid kis testmozgásba, hogy ki is nézzek valahogy, tegyek az egészségemért?

- Süssek/főzzek valami finomat, hogy vacsorára már ne kelljen és legyen több időnk játszani, a szabadban tartózkodni az esti fürdetésig?

- Merüljek el egy jó kis illatos, forró fürdőben relaxálva?

- Vagy végre vegyek egy mély levegőt, igyam meg a reggeli óta halogatott kávémat nyugodtan és kicsit üljek le a számítógép elé pötyögni, társas kapcsolatokat építeni?

Hát ez az én kis dilemmám minden délután!
Aztán tuti csenget valaki, felzajongják a csemetét vagy csak úgy felsír és hagyhatom abba, amit elkezdtem. Esetleg ide-oda kapkodva próbálok mindenből egy kicsit csenni az időmbe...
De már ébred. 
Aranyosan elsőnek halkan mondja, hogy:
- Anya.
Aztán még erőteljesebben. 

Mikor benyitok a szobájába mosolyogva fogad és már csacsog is.:)

2016. április 13., szerda

Szeretem


Szeretem a tavaszt.
Szeretem a virágokat, a szépségüket, az illatukat.
Ahogy kibújnak, zöldellnek, virágzanak, betelítik minden érzékszervedet.
Ahogy egy udvart otthonossá tesznek. A méhek, darazsak bongását.
Ülni a fotelban és nézni a színeket.
De a gaz minek nő?
Nem szeretek gazolni, kapálni, gyomlálni...

2016. április 4., hétfő

Erőszak


Te ott! Hé!!!!!!!!!!Igen, te! És ön is uram! Ön is hölgyem, aki elfelejti, milyen nőnek lenni.
Tessék figyelni és olvasni! 

A mai téma a nők bántalmazása, megerőszakolása, a bántalmazott kislányok, családon belüli erőszaka, erőszakolása, az egykori barátnő, ismerős lány bántása, az utcán megtámadott ismeretlen nő megerőszakolása!
Mert dühít! Éget! Tehetetlen vagyok! Fáj! Bánt! 
Sosem bántott és erőszakolt meg senki(addig éljen is, mert én nem fogom hagyni magam, halálomig küzdök ellene, az tuti!). Sosem voltam ilyen helyzetben szerencsére és nem is szeretnék sosem. De a sosem az nem jelenti azt, hogy SOHA SEM lehetek ilyen helyzetben.
Egyszerűen mi folyik itt és máshol a nők bántalmazása, erőszaka, elnyomása ellen? Semmi! Egy nagy büdös semmi!
 Kifigurázzák. Meggyanúsítják, hogy ő tehet róla, miért nem védekezett, szorította össze a lábát vagy hagyta magát, miért volt ott, ahol vagy pont akkor...és sorolhatnám a nap mint nap szembe jövő brutális valóságot!
És ahogy sokan látják. 
Mert kiöltözött. Mert kihívóan viselkedett. Mert beparfümözte magát. Mert a felesége. Mert kiprovokálta. Mert megérdemli.
Egy nagy frászt!
Senki sem érdemel még hasonlót sem!

(Nem)Kedves erőszaktevő! Mit szólna, ha az anyjával bánnának így vagy a húgával, lányával, mint ahogy ön bánik az ismert/ismeretlen hölggyel?
Mit szólna, ha az ön beleegyezése nélkül tennének önbe valamit, amit nem szeretne? Vagy verné laposra öntől kétszer nagyobb kétajtós szekrény?
Nem értette, hogy a hölgy nem akarja? Nem kéri a társaságát és mást sem? Keressen olyan prédát, aki vállalja. Szép számmal található olyan is!
Önnek miért jó az, ha a nőnek nem? Miért öröm egy gyengébbet megütni?Bántani bármilyen eszközzel? Nem értem! Komolyan. Magyarázza már el! Használja ütésre a boxzsákot vagy törjön tányért!

Ön az bírónő, akihez szólok. Milyen alapon ítéli el a bántalmazott/erőszakolt nőt? Ön is járhat még így! Akkor ön lesz a hibás? Nem a férfi, aki kihasználta  a gyengeségét?
Nem kívánok ilyet, de megtapasztalás után változtatna a véleménye, az fix.
Bíróúr az ön gyermeke/felesége/anyja is lehetne egy közülük. Akkor is így ítélne?
Csoportos nemi erőszakért 2 év? Nehogy már? Nem bolti lopás ez, hanem sokkal de sokkal súlyosabb dolog!

És aki látja, de nem tesz ellene semmit? Könnyű elfordítani a fejet, mint másnak segíteni?Hol az embersége?Tud így tükörbe nézni?

És aki ezen viccelődik, az milyen személyiségű ember? Ember egyáltalán, Más fájdalmán, bélyegén, szégyenén, tehetetlenségén nevetni?

Mi folyik itt kedves világ?
Miért nem védjük meg a gyengébbeket szóval és tettel is?

Ne hagyjátok magatok nőtársaim!

http://nane.hu/

Elmaradás



Mostanában nagyon elmaradtak a postjaim. 
Nem azért, mert nem jár semmi a fejemben vagy nincs téma, történés, hanem egyszerűen időm nincs.
Ráadásul ez a szép idő kicsalogatja az embert egész napra és nem engedi be. 
Imádom a tavaszt, a nem túl meleget, az illatokat.
A kertészkedést annyira már nem, pedig abból is jut bőven. 
De lehet szaladgálni, nagyokat sétálni a friss levegőn és ez teszi kis a mindennapjaimat most. Aztán majd beindulok ismét, ha lesz jelentős mondanivalóm és végre időm is.