Satsuma

2018. január 5., péntek

Hogy is volt az?




Valaki mondja meg, miért mindig akkor jutnak eszembe jó témák, megvitatandó dolgok, mikor nem vagyok gép közelben?
Este altatáskor, éjjeli visszaaltatáskor, fürdetéskor, babakocsizás közben, bevásárlás alkalmával. 
Egyszóval bármikor, csak nem akkor mikor le is tudnám vetni papírra vagy a gépbe, amit kiagyaltam. 
Aztán ilyenkor, mikor a gép elé kerülök csak bámulom a nagy semmit, az üres lapot, ihletre várva...
Tegnap szépen megvitattam magammal, ma mit fogok írni.
(Ugye nem kóros még, ha szóba állok önmagammal?)
Erre ma? Semmi!

Na de talán pislákol már, mit is akartam írni nektek. 
Hát a régi és az új évről.
Ti fogadtatok valamit?
Én a nagy semmit. (Ha a több könyvet olvasok idén nem számít, akkor tényleg semmit).
Minden évben fogadunk valamit. Ugye?
Holnaptól diétázok, mozgok, oda figyelek magamra, jobban kiállok önmagamért, csinosabban öltözködöm, többet/kevesebbet eszem, többet takarítok, a gyerekekkel és férjjel sem leszek türelmetlen, leszokom a dohányzásról, sosem iszom alkohol, a kávét is kidobom örökre, többet/kevesebbet bulizok, a barátokra/rokonokra több időt szánok...
Ismerős frázisok? 
Valld csak be, hogy legalább az egyik megfordult a fejedben és talán meg is fogadtad.
Hanyadjára? Meddig voltál sikeres benne?
Sajnos az első héten még aktívan figyelsz a fogadalmadra. Második héten nehezebben megy már. 
Harmadik héten pedig már igencsak nyögvenyelősen, aztán valahogy a múlt ködébe veszik...
Ki emlékszik már rá, mit is fogadtam?
Na de ez is olyan, hogy mindenkinek van, de senki sem beszél róla.
De beszéljünk róla. Vajon miért akadnak meg a kívánságaink, azok a számunkra nagyon fontos dolgok, amiket megfogadunk? Talán a kitartás hiánya. Vagy a biztatás hiánya.
Kitartást nem tudok adni(én sem vagyok túl jó belőle), de biztatni bíztatok szívesen mindenkit, szurkolok, segítek ha tudok.
Mit fogadtatok?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése