Életünk boldog pillanatai és árnyoldalai: Anyukák, akik mertek nagyot álmodni-Arienndora

Egy nagyon kedves hastáncos ismerősömmel készítettem interjút, bár nem a hastánc kapcsán, hanem szépséges, egyedi ékszer tervezői munkájával kapcsolatban.

- Anyuka vagy, háztartást vezetsz, hastáncolsz, oktatsz és kézműves dolgok készítését is elkezdted. Hogy bírsz lépést tartani ennyi dologgal együtt? Hogyan osztod be az idődet?

Igen. Még nekem olvasni is sok. :)
2017 márciusában lettem anyuka, előtte igen csak pörgős volt az életem. Az első dolog, amit megtanított az anyaság, hogy le tudjak csendesedni, és hogy a fókusz már maximálisan a családon van. Itt a kis csöppségem, akiért felelősséggel tartozom minden tekintetben.
Így az időbeosztás folyamatos tanulás az életemben. Eddig is az volt, most aztán hatványozottan azzá vált. Pedig egy gyermekünk van (még).

Hál’ Istennek van segítségem. A családomra és férjem családjára is számíthatok. Nélkülük nem menne. Igaz a háztartás kicsit úszik, volt idő, mikor a pizzafutár rendszeresen járt hozzánk. De most, hogy már cseperedik a pindur több időt hagy nekem akár a főzésre is.

A hastánc kicsit háttérbe szorul a kézműves vállalkozásom végett. Valamint azért is, mert csak éjszaka tudok dolgozni, azt is kint száműzve a konyhába. A szobában alszik a picur, aki bizony még két óránként kel éjjel. Ám 2017 szeptemberétől heti egy órával újra tanítom a haladó csoportomat. Ennek nagyon örülök. Sok energiát kapok tőlük, és a szerelem, a hastánc így tovább él a mindennapjaimban. Ebből a szempontból is vannak terveim, de annak a megvalósítása kicsit még várat magára.

Jelenleg a kézműveséggel foglalkozom legfőképp, mikor „engedélyt” kapok rá.
Éjszaka dolgozom, alkotok, tervezek. A nappal a családomé, akkor babómmal együtt vagyunk, ha táncolok, mozgok, ha koreografálok. Nagyon élvezi a zenét, már ő is érzi a ritmust.

Amikor van segítségem, akkor végzem a háztartást és egyéb teendőket. És ami nagyon fontos, ha lehetőségem van, akkor pihenek. A napközbeni egy alvásánál biztos vele alszom. Így bírom az éjszakát.

- Honnan jött az ötlet hogy kézzel készült ékszereket, díszeket készíts? Kinek készítetted az első dolgot?

Ezt az ötletet is a hastáncnak köszönhetem. 2016 októberében felkértek, hogy egy három fős kislány csoportnak készítsek fellépő ruhákat díszítéssel együtt. Szerettem volna hű maradni a kislányok korához és nem valami túlkristályozott vad ruhát alkotni. Textil virágokat kerestem a neten, mikor rátaláltam a kanzashi technikára. Így el is készültek az első brossok.

- Mesélnél nekünk a készítés technikájáról?

A kanzashi technika a mai értelemben egy japán hajtogatás technika. Azonban kanzashi-nak hívtak mindent, ami a gésák és hölgy társaik, a malik haját ékesítették. Legyen az egy darab fém, fa pálca, egészen a csodás textilvirág kompozíciókig. Ma már, ha beírjátok az interneten, hogy kanzashi technika, vagy virágok, akkor rengeteg készítő videóval találkozhattok.

Tehát, szatén szalagokból négyzeteket vágunk, majd azt hajtogatjuk, olvasztjuk és ragasztjuk össze.

-Mik készülhetnek ezzel a technikával elsősorban?

Elsősorban hajdíszeket készítenek ezzel a technikával. Ám egyre több már az ékszer is. Engem valahogy az ékszerek ejtettek rabul. Valószínűleg a tánc miatt. De a készítésnek csak a fantázia szab határt. 3D-s állatokat is készítenek már a kis szirmocskákból. Már Magyarországon is.

- Mi a legnehezebb ebben a munkádban és mi a leghálásabb dolog?

A legnehezebb az, hogy precíz, pontos legyen a végtermék. Azaz, egyformák legyenek a szirmok, ne lehessen látni a ragasztást és tartós legyen az ékszer. Aki már dolgozott szatén anyaggal ő tudja, hogy egy csúszós, foszlós anyagról van szó. Első feladatom az volt, hogy olyan alapanyagot találjak, amivel szépen lehet dolgozni. És milyen csodás, Magyarországon találtam egy olyan gyártó céget, akik keményített szalagokat gyártanak és forgalmaznak. 90%-ban az ő szalagjaival dolgozom. Valamint, elkezdtem beleásni magam a bizsu ékszerekkel kapcsolatos technikákba. Így nem csak ragasztópisztollyal, hanem már ékszer ragasztóval is dolgozom. Az ékszerek hátulját teljesen lefedem vékony filc anyaggal, így még tartósabb és fixebb lesz a ragasztás.

A leghálásabb dolog, mikor elküldöm a megrendelőnek a mintákról készült képeket, amiből választhat, hogy melyiket szeretné, és csupa „waaa”, és „waooo” válaszokat kapok. Nem tudnak dönteni, melyik verzió legyen, és mikor élőben meglátják, az minden fáradt éjszakai órát megér. Imádom, hogy örömet okozhatok, és úgy, hogy ez belőlem jön, és csak annyit teszek, hogy szeretettel készítem már a szirmokat is. Addig nem hagyom abba az alkotást, amíg azt nem érzem, hogy „igen, most jó érzés van bennem. Látom a lelki szemeim előtt, hogy erre a mintára és szín-összeállításra örömmel reagál a megrendelő, és milyen jól áll neki, a személyiségének.”

- Mik a jövőre nézve a terveid? Mit szeretnél elérni? Van kitűzött célod vele vagy azért csinálod, mert szereted?

Rengeteg fejlesztési tervem van a termékekkel kapcsolatban. Új minták, kollekciók, színek és újrahasznosítás. A kanzashi technikával készült dolgoknak sajnos nagy az anyagvesztesége, ezért erre is gondolok. Már gyűjtöm színek szerint a maradékokat (amiket levágunk), hogy új pompájukban mutathassam meg a nagyérdeműnek. Ezért magamat is fejlesztem, hogy ez megvalósulhasson. Készül a honlapom, a brand kialakulóban.

A kitűzött célom az, hogy főállásban művelhessem az alkotást. Valamint egy alkotó műhely vezetése, ahol kreatív csapattársakkal dolgozhatom együtt mind a kézművesség, mind a tánc terén. Már van pár leendő kolléga, akivel tervezzük együtt dolgozni. Ám ez a jövő zenéje. És minden kiderül, hamarosan.